Fény az éjszakában - halogén izzóteszt

Bár egyre többször látni kékes fényárban úszó xenonos autókat és időnként egy-egy LED-fényszórós luxusautó is megmutatatja, hogy merre tart a világítástechnika a gépjárműiparban, a ma futó kocsik többségében még mindig hagyományos halogén lámpa világít, amit bárhogy is kellettnek különböző "forradalmi újításokkal", mégiscsak egy közel félévszádos technikát jelent. Bár az autókba szánt lámpák formájában és teljesítményében nagy szórás van, az elv apavetően ugyanaz mindegyikben: az izzókban egy vékony szál wolfram (volfrám) nevezetű fém izzása ad fényt, ehhez jön a xenon vagy kripton gáztöltés halogén adalékkal, ami magas nyomást biztosít a búrában, megakadályozva ezzel az izzószál elgőzölését pár óra használat után. Ez tehát a kiindulási alap, sokat nem tudnak vele kunsztolni, de egyes tulajdonságaiban van némi mozgástér, amit természetesen ki is használnak a gyártók.

"Úgy kell az izzószálas lámpákat elképzelni, mint egy mérleget, amelynek egyik oldalán a fényesség, a másikon pedig az élettartam áll. Minél jobban látunk egy halogén lámpával, annál hamarabb kiég benne az izzószál és minél hosszabb élettartamot ígér a csomagolás, annál kevesebb fénnyel kell beérjük." - avat be minket az autólámpagyártás egyik legnagyobb dilemájába Gallai József, a GE Magyarország vezető fejlesztője. Alapvetően tehát a fény erősségével és színével lehet játszani, de ennyi már bőven elég, hogy tucatnyi lámpatípus közül lehessen válogatni, a kékes fényt adótól kezdve a plusz 120 százalékosig.

De mihez képest kapunk többet és fizetünk ki felárat, mi számít 100 százalékos fényerőnek vagy élettartamnak? Ezekre a kérdésekre pontos választ iparági szakértőktől se kaptunk, ami nem véletlen ugyanis sok fénytechnikai paraméterre nincs általános szabályozás, ezért szinte csak a marketing szakemberek kreativitásától függ, hogy a lényeges kritériumok közül éppen milyen hangzatos tényező kap extra növelést. Ez nem azt jelenti, hogy az extra fényerőt ígérő márkás izzó nem világítana jobban egy hagyományosnál, csak nagyon nem mindegy, hogy mihez képest kapunk többet, már csak azért is, mert néhány száz forinttól több ezer forintig terjed a kínálat márkanév és az izzó tudásának függvényében. A legnagyobb fényerőt kínáló prémium termékek csúcsa valahol 5000 forint (egy pár) környékén áll meg, de 2000 forintért általános fényerejű vagy megnövelt élettartamú, szintén prémium termékek közül is válogathatunk. Bevásároltunk belőlük.

Mit sem ér a nagyobb fényerő, ha elöregedett az autó lámpateste

A kínálat zavarbaejtően bőséges a legelterjedtebb H4-es típusból, ezért megróbáltunk nem elveszni a részletekben, hanem kiválasztottunk két jól ismert márkát és összeszedtük a különféle előnyökkel és újításokkal kecsegetető termékeiket, majd kontroll csoportnak egy filléres kínai és egy - az árát tekintve - középkategóriás olasz márkájú, de valójában Kínában gyártott izzót választottunk. Nem szabad azonban arról megfeledkezni, hogy az izzó csupán az egyik eleme a világításrendszernek és mit sem ér a megemelt fényerejű izzó, ha az autó lámpatestében elöregedett a fényvisszaverő foncsor, vagy bemattult a búra. A fenti tényező miatt rögtön két lámpatestet használtunk a teszthez, egy újszerű Ford Focus lámpát, amit megfejeltük egy napszítta, öreg G Astra lámpatest bevetésével.

Íme a versenyzők

Minden H4-es izzónak, amely megfelel az iparági szabványoknak, azonos a névleges teljesítménye (60/55 Watt) és a feszültsége (12 Volt), de ezen felülgyártónként változhat, hogy milyen adatot tüntetnek fel a dobozon, ezért nem könnyű a választás. Látszólag könnyebben össze tudnánk hasonlítani a különböző márkájú és tulajdonságú izzókat a fényáram (lumen) és színhőmérséklet (Kelvin) segítségével, de ezeket az adatokat csak néhány gyártó tünteti fel a dobozon és a tényleges megvilágítás szempontjából sajnos ezek sem jelentenek sokat, mert nem mindegy milyen az autónk lámpateste, hogy milyen sokat vezetünk sötétben vagy szürkületben és milyen fényérzékenységű a szemünk. A puding próbája az evés, le kell tesztelni párat, ahhoz, hogy rájöjjünk, melyik felel meg leginkább az igényeinknek. Mi a következőket vettük górcső alá.

Vásárlóként semmiféle általános összehasonlítási alapunk nincs, mert kézzelfogható információt csak elvétve találunk, ha a dobozokat a kezünkbe vesszük. Be kell érnünk, olyan megfoghatatlan jellemzőkkel, mint a 90 százalékkal több fény, vagy a háromszor magasabb élettartam, egyedül a kék színű izzókon szerepel a színhőmérséklet a nemzetközi mértékegység-rendszernek megfelelően, Kelvinben megadva.

Profi laborban kellett bizonyítani

Az általunk felkeresett laborban a lámpatest kivetített fényét egy 25 méter távolságban lévő fényérzékelő vizsgálja és a számítógép valami hasonló képet alkot az izzók és a lámpatest teljesítményéről, mintha egy fehér vetítővászonra világítanánk. A kapott kép teljesen szabálytalannak tűnhet, de mindjárt érthetőbbé válik, ha úgy képzeljük el, hogy a vásznat ráborítjuk az útra. Így már egyértelművé válik, hogy a vetített kép jobb oldala azért magasabb, azaz világít messzebbre, mert ez esik az út jobb oldalára és a padkára, míg a baloldalon azért vízszintes, hogy ne vakítsa el a szembejövőket. Minél kontrasztosabb a vászonra vetített kép, annál jobban látunk, mert a lámparendszer a megfelelő helyre vetíti a fényt.

Egy adott zónára jutó fénymennyiség (lumen) alapján, a H4-es izzók versenyében, a hibátlan Ford Focus lámpatest használatával a GE Megalight Ultra Plus 120 bizonyult a legjobbnak, amit a Night Breaker Plus és Silverstar 2.0 típusok követtek az Osramtól. Az autógyárak is használják a GE áltlagos fényerőt biztosító "Standard" izzóit, amelynek fénymennyiségét el sem éri a prémiumnak számító, extra kék fényű Osram Cool Blue Intense, mert a xenon hatású izzóknál egy kék bevonat szűri a sárgás pirosas színeket, ami a teljes fényáram csökkenéséhez vezet. Alacsonyabb megvilágítást biztosít, de magas élettartamost ígér az Osram Ultra life, míg az olcsó kínai gyártámány az adott zóna megvilágítására és a fényáramra is megfelelő értéket produkált, de a vetített kép a rosszminőségű foglalalt miatt  teljesen szétesett, a fény pedig lényegtelen területeket is megvilágított, értékelhetetlenné téve ezzel az összteljesítményt. Tesztünkben utolsó helyen végzett az olasznak álcázott kínai, szintén xenon hatású kékség, amely nagyságrendekkel maradt alul a többihez képest az adott zónára jutó fénymennyiség tekintetében, de meg kell említeni, hogy a vetített képe kontrasztosabb volt a legolcsóbb kínainál. Az erősen bemattult G Astra lámpatestben egy magas fényerejű izzót teszteltünk de a vetített kép és a fényerő el sem érte a korrábban tesztelt leggyengébb izzó eredményeit.

Kerülni kell a gagyit

A nagy tanulság az, hogy az izzókon nem érdemes spórolni, inkább vegyük meg egy jól ismert márka alaptermékét, mint egy ismeretlen extra kék színt vagy fényerőt ígérő lámpát, mert ezek rendszerint nem felelnek meg az előírt szabványoknak és jó eséllyel úgy hamísítják rájuk az engedélyszámokat, mint kínai íngekre a BOSS címkét. Aki extra fényerőt akar, az vegyen nyugodatn nagyobb fényerőt ígérő márkás ízzót, de készüljön fel rá, hogy gyakrabba kell cserélnie és arra is, hogyha elöregedett az autójának lámpája, akkor nem ér vele semmit, ezért inkább egy búrapolírozással és foncsorfelújítással kell kezdeni a lámpák tuningolását. Aki a lehető legkevesebbet szeretne az autójának világításával foglalkozni, annak a hosszú élettartamú lámpák az ideálisak, így nem kell majd annyit bűvészkedni az új autókban egyre bonyolultabb izzócserékkel.

Miért égnek ki olyan hamar az izzók az új autókban és miért olyan nehéz cserélni őket?

A fogyasztói társadalom velejárója lehet, hogy az autókban egyre gyakrabban kell az izzókat cserélni, ráadásul ehhez sokszor egy szervizt kell felkeresni, mert saját kezűleg szinte lehetetlen elboldogulni a mai lámpatestekkel. Az új autók tele vannak elektronikai berendezésekkel, amelyeket bizony táplálni kell, ezért az elektronikus teljesítmény jóval magasabb lehet, mint korábban, ami az izzók élettartamának csökkenéséhez vezet - árulja el a lehetséges okát a gyakori izzócserének Gallai József. Bokodi Gábor autóvillamossági szakértő azonban felhívja a figyelmet, hogy a rendszerfeszültség névleges értéke ugyanúgy 12 V, mint korábban és ez a gyakorlatban is a már megszokott 14,4-14,5 V de maximum 14,9 V, tehát ezzel nem lehet teljes mértékben megmagyarázni a bosszantó jelenséget. A feszültségingadozás már más kérdés, aminek jelentőségét Bokodi és a szintén autóvillamossággal foglalkozó Schwarczkopf György sem vitatja. "Klímás autóknál nagyobb a generátor teljesítménye és a sok ki-be kapcsolás során a feszültség széles értékek között ingadozik, ami az izzószál élettartamának drasztikus csökkenéséhez vezethet"-mondja Schwarczkopf, aki találkozott már olyan autóval, amiben havonta kellett izzót cserélni. Létezik megoldás, ami lehet hosszú élettartamú izzó használata, illetve feszültségstabilizátor másnéven kiégésgátló, amit 5000 forint körül lehet megvásárolni és a lámpák elé kell beszerelni az autóba.

Forrás: [origo] Szabó Tamás Zsolt